Kedves naplóm...

Az én történetem.

Szia!

Ha unatkozol...  jó blogot vezetni. Jó leírni, amit érzel. Ez egy nalplószerűség lenne blog formájában. Életem története, amit mindenki olvashat, átérezhet. Olyan, mint egy könyv, amit én írok. És te vagy az olvasó. Kezdeném... lassan.

Szeptember 20.

Hideg idő volt ma, úgy mint tegnap. Reggel, mikor keltem, süvített a szél, lehűlt a levegő. De hamar feltápászkodtam, és felöltöztem. Bepakotam a táskámba. Kedd. Suli. Kalácsot reggeliztem, de aztán menni kellett a buszra. Az ötöikben kellett várnunk, amíg kinyitják az osztályunk ajtaját, mert vettek egy érintőképernyős táblát, és féltik, nehogy bárki is hozzáérjen. De nem értem, mindek kellett megvenni. Eddig kétszer, ha bekapcsoltuk. Ja és amíg vártunk, felvittem az én drága természettanáromnak a leckét, amit tegnap elfelejtettem megcsiálni. Az órák egyhangúak voltak, csak írtunk egy-két dolgozatot :D Aznap a negyedessel mentem haza. A barátnőim kosaraztak, én meg üldögéltem a kerítésnél. Szeretek egyedül lenni. Délután lehettem is. Befejeztem a könyvemet, gépeztem, leckét írtam, fél hatkor meg átjött a Rami :) Jól megvoltunk. Aztán a szokásos esti program: vacsi, fürdés, alvás.

21.

Jujj, tegnap este azt álmodtam, hogy sétálok egy mólón,ahol van egy kis polc. A polcon ült egy csomó macska, én meg a farkuknál fogva lepofoztam őket a polcról :D (amúgy nem csinálnék ilyet :D) A macskák meg úgy begurultak, hogy mikor kikötött a hajó, és sétáltam felé, rám rontottak, és összeharapták meg karmolták a lábamat :DD De felállt a szőrük, felívelték a hátukat, és fújtak :D De rossz volt. Aztán már csak nevettünk rajta a suliban :D